Az 1992–95 közötti szomáliai ENSZ missziók kapcsán sokan önkéntelenül is az amerikai részvételre és a híres Black Hawk Down incidensre gondolnak, amely aztán a világszervezet csapatainak kivonásához vezetett Afrika Szarvából. De nem csupán amerikai katonák adták az életüket a szomáliai béke és stabilitás megteremtéséért. A korábbi gyarmatosító, Olaszország is komoly erőkkel járult hozzá a misszióhoz. Az olasz kontingens az amerikai és az ENSZ-es megközelítéstől teljesen más perspektívából szemlélte az eseményeket, és a masszív katonai erő alkalmazása helyett a politikai megoldást tartotta kivitelezhetőnek, ami folyamatos feszültséghez vezetett a felek között. 1993 júniusában az Italfor végül engedett az Egyesült Államok és az ENSZ nyomásának, és átfogó katonai műveletet indított, ami véres harcokhoz és az olasz hadseregnek a második világháború óta ütközetben elszenvedett első halálos veszteségeihez vezetett.