Februárban fegyveres katonák egy csoportja vette át a hatalmat a világ harmadik legnagyobb urántermelő országában, Nigerben. Mi volt a puccs valódik oka, és miként befolyásolhatják az események a nemzetközi politikát? A honvedelem.hu kérdéseire Dr. Csizmadia Sándor egyetemi tanár, Nyugat-Afrika szakértő válaszolt.
Bár az alkotmánymódosítást a most 71 esztendős elnöknek az ország parlamentjének felfüggesztésével sikerült keresztül vinnie, az Afrikai Unió és Franciaország, valamint a nigeri ellenzéki pártok is figyelmeztették Tandját, hogy kockázatos lépést tett, amelynek a későbbiekben komoly következményei lehetnek.
A február 18-i államcsíny a hadsereg három ezredesének vezetésével zajlott le, akik létrehoztak egy katonai juntát és létre kívánnak hozni egy „konzultatív tanácsot” is az ország jövője érdekében – tudtuk meg Csizmadia professzortól. A katonai kormányzat vezetője Salou Djibo ezredes lett, aki – egyes információk szerint – az ország hadipotenciáljának negyven százaléka felett rendelkezik. A puccs másik vezetője Djibrilla Hamidou Hima ezredes, a junta szóvivője pedig Goukoye Abdul Karimou ezredes. Ő egyébként, röviddel a hatalomátvételt követően bejelentette: a puccs során letartóztatott korábbi elnök épségben van, és biztonságos helyen őrzik. Elmondta azt is, hogy a leváltott miniszterek többségét már haza is engedték, mivel nem jelentenek fenyegetést az ország új vezetése számára.
A Nyugat-Afrika szakértő kiemelte: a katonai junta tagjaival jelenleg szimpatizál nigeri lakosság többsége. Bizonyítja ezt az is, hogy két nappal a hatalomátvétel után az ország fővárosában, Niameyben több ezer ember vonult fel a puccsistákat éljenezve.
Egyébként már a puccs másnapján normalizálódott a helyzet a fővárosban. Megszüntették a kijárási tilalmat, kinyitottak a boltok, s ismét megnyitották a korábban lezárt határokat is – mondta Csizmadia Sándor. Sőt, a puccsisták kijelentették azt is, hogy minél hamarabb szeretnék visszaadni a hatalmat és a kormányzást a polgároknak, csak előbb egy kicsit meg kívánják tisztítani a nigeri politikai életet.
Csizmadia professzor kitért arra is, hogy Nigerben nagy hagyománya van a katonai hatalomátvételeknek. Az ország a franciáktól kivívott függetlensége, vagyis 1960 óta több puccsot élt meg. Először 1993-ban volt szabad demokratikus választás, addig az ország elnöki köztársaságként működött, de az egypártrendszer keretei között. A most eltávolított elnök is államcsínnyel került a hatalomra 1999-ben. Igaz 2004-ben szabályos körülmények között választották újra.
– Tavaly ősszel, amikor megváltoztatták a nigeri alkotmányt, az Elefántcsontparton élő mintegy hétszázezer nigeri többsége tüntetett az elnök ellen. Ezen a tüntetésen szót kapott egy nyugalmazott ezredes, aki korábban részt vett egy puccskísérletben is. Elmondta: „úgy tűnik, hogy Nyugat-Afrikában nem elegendőek a demokratikus eljárások ahhoz, hogy az ellenzék hatalomra tudjon kerülni. Ehhez mindig államcsínyre van szükség!” – idézte Csizmadia professzor.
Az egyetemi tanár hozzátette: az Afrikai Unió (AU) már a puccs másnapján bejelentette, hogy felfüggeszti Niger tagságát, mivel az országban katonai hatalomátvétel történt. Emiatt szünetel egyébként jelenleg Mauritánia és Madagaszkár tagsága is. Az AU, az Európai Unió, valamint a korábbi gyarmatosító Franciaország egyaránt azt kérte a katonai junta vezetőitől, hogy minél gyorsabban állítsák helyre az alkotmányos rendet. „Persze, a kérdés az, hogy milyen alkotmányos rendet, hiszen a társadalom nagy része nem fogadja el a tavaly életbe lépett alkotmányt!” – fogalmazott a professzor.
A szakértőtől megtudtuk: a nemzetközi szervezetek már a katonai hatalomátvételt követő hétvégén delegációt küldtek Nigerbe, és e küldöttség feladata a tényfeltárás. Ugyancsak ekkor érkezett meg az ország fővárosába egy líbiai küldöttség is, amelynek célja, hogy garanciát kapjon az eltávolított elnök biztonságával kapcsolatban. A junta vezetője szerint az eltávolított elnököt nem állítják bíróság elé, mert tevékenységét nemcsak negatívumok jellemezték.
– Éppen emiatt felmerül Líbia esetleges szerepe a puccsban – mondta Csizmadia Sándor, hozzátéve: a nigeri fővárosban már az elmúlt hetekben jelentek meg olyan újságcikkek, amelyekből kiderül, hogy Kadhafi elnök mintegy harmincezer négyzetkilométeres területre tartana igényt Nigerből. Márpedig pontosan azokról a területekről van szó, amelyek uránban és kőolajban gazdagok. Kadhafi egyébként még 2007 tavaszán azon tuareg törzsek szultánjainak vezetőivé is kikiáltotta magát, akik Niger északi részén élnek, s több évtizedes, folyamatos konfliktusban állnak a kormányerőkkel.
A történteket elemezve arról sem szabad elfelejtkezni, hogy Niger a világ harmadik legnagyobb urántermelő országa – mondta a Nyugat-Afrika szakértő, hozzátéve: két éve, kemény viták után ismét a francia Areva cég szerzett koncessziót az uránbányák kiaknázására, s ez az urán Franciaországba kerül. Ugyanakkor, egy közelmúltban megjelent rövid hír szerint, az elnök fia azt szeretné, ha a franciák helyett a kínaiak bányászhatnák ki a föld mélyéről az értékes ércet. A kínai befolyás egyébként nem új keletű a Fekete Kontinensen, Kína az elmúlt tíz évben minden korábbinál intenzívebben van jelen az afrikai országokban, így természetesen Nigerben is.
– Pillanatnyilag még nem látható tisztán, hogy melyik hatalom áll a puccsisták mögött. Ez lehet akár Kína, Líbia, vagy Franciaország, de Irán is aktív a térségben. Az azonban világosnak tűnik, hogy az uránnak nagy szerepe volt az elmúlt héten lezajlott eseményekben – szögezte le Csizmadia professzor, aki szerint az esetleges kínai támogatást kihasználva akár erősödhet is a katonai junta szerepe, így viszont az ország nem feltétlenül tér vissza a demokratikus kormányzáshoz.
A nigeri katonai hatalomátvétel nemzetközi hatásairól szólva Csizmadia Sándor elmondta: az események nagy befolyással voltak Elefántcsontpartra, ahol jelenleg nagyon bonyolult a politikai helyzet, hiszen a már 2005-ben esedékes választásokat hatszor halasztották el, emellett az elnök egy hete feloszlatta a kormányt és a választási bizottságot is. (Igaz, hogy a választási bizottság elnöke az ellenzék érdekében manipulálta a választói névjegyzéket). A hétvégén megjelenő elefántcsontparti lapok némelyike pedig már úgy hivatkozott a nigeri puccsra, mint követendő példára.
A világ biztonságpolitikájára azonban – tette hozzá a Nyugat-Afrika szakértő – csak akkor lehet hatással a nigeri államcsíny, ha a junta felbontaná a szerződést az urán kitermelését végző francia céggel, s a kínaiak kezébe adná a bányászati koncessziót. Ebben az esetben, nagy valószínűséggel, feszültté válna a helyzet Kína és a nyugati országok között. Mindebből, bizonyára, profitálna Irán is – vélte Csizmadia professzor.
Írta: Szűcs László
