Teljes nevén: Zine El Abidine Ben Ali. 1936. szeptember 3-án született Hammam-Sousse-ban, Tunéziában.

Egy észak-afrikai állam, Tunézia második köztársasági elnöke. Elnöki tisztségét 1987. november 7-e óta tölti be.

1964-ben kijelölték a Védelmi Minisztérium Hadbiztonsági osztályának létrehozására és vezetésére, amelyet 1974-ig vezetett. 1977-ben Ben Ali tábornokot a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó részlegének parancsnokává nevezték ki , miután katonai attaséként képviselte hazáját Marokkóban. Később Tunézia lengyelországi nagykövete lett. Innen visszakerült a Belügyminisztériumhoz, ahol ezúttal minisztertanácsosi funkcióban volt tevékeny. Sikeresen leszámolt politikai ellenfeleivel, akik veszélyt jelenthettek volna a fennálló hatalomra. Tevékenységét a köztársasági elnök belügyminiszteri posztra való kinevezéssel ismerte el. Ezt a pozíciót miniszterelnöki fellépéséig megtartotta.

Így, mint az látható, Dies ist die gesichtete Version, die am 29. Oktober 2010 markiert wurde. Es gibt 1 ausstehende Änderung, die noch gesichtet werden muss.karrierjét mindenekelőtt a katonaságnál építette ki, mielőtt 1978-ban Habib Bourguiba, mint biztonsági főnököt a kormányzatba hívta.  Bourguiba fiatal aktivistájaként, Franciaországba került hadi kiképzésre.

Tanulmányait Saint-Cyr-ben és Châlons-sur-Marne-ben végezte, majd  az Egyesült Államokban folytatta.

1984 óta belügyminiszter volt és a tunéziai fundamentalista iszlamisták elleni küzdelemmel kezdte ezen hivatalában való munkásságát. 1987. október 1-jén egy vértelen puccs által került a miniszterelnöki hatalmi pozícióba és vált Bourguiba elnök örökösévé. Öt héttel később Bourguiba elnököt orvosi szakvélemyény alapján szenilisnek (azaz hivatalának betöltésére alkalmatlannak) minősíttette. 1987. november 7-én , Bourguiba, hivatalától való megfosztatása után Ben Ali vette át az államelnöki posztot. Az egykori köztársasági elnök, Bourguiba eltávolítása alkotmányosnak minősült a tunéziai alkotmány 57. cikkelye alapján, ami az eljárást lehetővé teszi olyan esetekben, amikor az ország politikai patthelyzetbe kerül a véget nem érő elnökutódlási vita és a gazdasági stagnálás miatt.

A kormány politikája a továbbiakban is nyugatorientált maradt, és támogatta az 1990-es évek óta egyre erősödő gazdaság növekedését, amely fejlődés 2002-ben érte el mélypontját (1,9%-ot) az akkori különösen nagy szárazságnak köszönhetően, de a helyzet stabilizálódott. 2003 után a jobb körülmények az 5%-os növekedést is lehetővé tették. A privatizáció, a külföldi befektetők bevonása, és a kormány hatékonyságának növelése még a jövő feladata.

Ben Ali egy egyesült maghreb gazdasági övezetet akart kiépíteni.  A  választásokat követően hivatalában  -amelyek számos megfigyelő véleménye alapján a demokratikus választások követelményeit nem elégítették ki- megerősített lett. Bár a választási törvényt részben demokratizálták, mégis az ellenzék egy része (többek között az iszlám fundamentalisták is) továbbra is ki van zárva a választásokból. 2002-ben jóváhagyta az alkotmány változtatását, hogy így kormányának a 2004-es választásokkal (is és később is) lehetősége legyen uralkodó pozíciójának megőrzésére.

A választásokon, 2004 októberében a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 94,49%-val, 2009. október 25-én pedig 89,28%-ával (immáron egy ötödik választási időre is) újraválasztott lett.

Kapcsolódó ország:


Tunézia