Cikkek
Tanzánia legnagyobb városát fenyegeti a klímaváltozás

A Koppenhágai klímacsúcs után kibocsátott szakmai jelentés Tanzánia egykori fővárosát, Dar es-Salaam-ot a világ 15 legveszélyeztetettebb városa közé sorolja.

Az IIED (Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet) „Klímaváltozás és nagyvárosi szegénység” című jelentése 15 nagyvárost emel ki – három ázsiait és tizenkét afrikait -, amelyek a globális felmelegedés legfőbb veszteseinek tekinthetők.

Az említett városok mindegyike fejlődő országokban található, ahol alacsony a bruttó nemzeti össztermék, az emberi erőforrások szintje, és sérülékeny a gazdaság. Név szerint Benint, Mozambikot, Malit, Mauritániát, Malawit, Szudánt, Zambiát, Zimbabwét, Kenyát és Szenegált említi még a jelentés, valamint Ázsiából Bhutánt, Bangladest és Nepált.

Az Indiai-óceán partján fekvő Dar es-Salaam leginkább az árvizektől, a vízszint emelkedésétől és parti eróziótól kell, hogy féljen. A jelentés szerint a klímaváltozás hatása már most is érezhető a part menti területeken, és számítani lehet arra, hogy ezek a részek további károsodásokat fognak elszenvedni. A beszámolók szerint lápok tűnnek el, az árvizek tovább tartanak, valamint a talajvíz és a talaj sótartalma is egyre nagyobb, amit különböző szennyeződések megjelenése súlyosbít – a helyzet e tekintetben Dar es-Salaamtól északra aggasztó.

A Kunduchi és Bahari Beach városrészek partján olyan mértékű a kár, hogy helyreállításuk már jelenlegi állapotában is jelentős befektetést igényel. Az előbbi terület strandjain jól látható a pusztulás, az erős hullámzás az elmúlt 50 évben több mint 200 méterrel kényszerítette beljebb a partot, és a folyamat több közeli falu létét is fenyegeti.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a világ területeinek csak 2 százaléka fekszik a legveszélyeztetettebb alacsony parti zónában, de ezen a területen a világ lakosságának már 10 százaléka él, kétharmaduk városokban. Ez utóbbi csoportot érintik leginkább az árvizek, a parti erózió, a magas hőmérséklet, a viharos szelek, a szárazság, a földcsuszamlás, a vízhiány és az erdőtüzek. Az aszályos időszakban születő gyermekek ráadásul nagyobb eséllyel lesznek alultápláltak – vezeti le az említett tanulmány.

Megjelent: ithink.hu