„A folyamatnak különböző fokozatai vannak – nők a parlamentben, női államfők, nők a legfelsőbb bíróságon és az ENSZ-ben. Valószínűleg ennek az eredménye, hogy világszerte látom, a lányok újfajta öntudatossággal nőnek fel, amely nekem és a generációmhoz tartozó legtöbb nőnek nem adatott meg.”
Az előbbi mondat egy olyan elismert hölgy szájából hangzott el, akit a Forbes Magazin 2009-ben a világ száz legbefolyásosabb nője közé választott. Az út, mely e rangos elismeréshez vezetett viszont korántsem volt akadályoktól mentes Navanethem Pillay, az ENSZ jelenlegi emberi jogi főbiztosa számára. Karrierjét egészen az alapoktól kellett kezdenie, hiszen apja buszsofőr volt, édesanyja pedig egyáltalán nem rendelkezett iskolai végzettséggel. Annak ellenére, hogy szerény körülmények közt nőtt fel, mégis - első színes bőrű dél-afrikaiként - a Harvardon szerzett jogi diplomát és vált az egyik leghíresebb emberi jogokért – ezen belül is kiemelten a nők jogaiért - küzdő jogásszá.
Navanethem Pillay 1941-ben született a Dél-afrikai Köztársaság egyik legjelentősebb települése, Durban városa szegénynegyedében. Tamil származása egyértelműen mutatja, hogy hazájának indiai kisebbségéhez tartozik. A helyi indiai közösség támogatását magáénak tudva a Natali Egyetemen 1963-ban művészetekből, 1965-ben pedig jogi ismeretekből szerzett diplomát. Tanulmányait a Hardvard Egyetem jogi karán folytatta, ahol 1988-ban doktorált. Huszonnégy évesen házasságot kötött Gaby Pillay ügyvéddel, később két lánygyermekük született.
Pillay volt az első Natal tartománybeli nő, aki önálló jogi praxist működtetett: „nem tehettem mást, egy ügyvédi iroda sem alkalmazott volna, a fehér bőrű alkalmazottak pedig nem engedelmeskedtek volna egy színes bőrű főnök utasításainak.” Pillay ezen tette forradalminak minősült, hiszen az apartheid-rendszer ideje alatt a nem fehér dél-afrikai polgárok elnyomásban éltek, ez idő tájt egy színes bőrű ügyvéd sem tehette be a lábát a jogi kamara épületébe.
Huszonnyolc évig tartó dél-afrikai jogi pályafutása során védett apartheid-rezsim ellenes aktivistákat, fellépett a politikai foglyokkal szembeni embertelen bánásmód és kínzás ellen.
1973-ra elérte, hogy a Robben Island rabjai – köztük Nelson Mandela is – ügyvédet fogadhassanak.
A Nemzeti Női Koalíció (Women’s National Coalition) tagjaként hozzájárult a faji, vallási és nemi diszkrimináció tilalmának alkotmányba iktatásához.
Egy évre rá, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) pártja átvette a hatalmat, Nelson Mandela Pillayt a Dél-afrikai Köztársaság Fellebbviteli Bíróságának bírájává jelölte. Ez esetben is ő volt az első színes bőrű nő, akit erre a pozícióra szántak. Bírói tevékenysége viszont nem bizonyult hosszú távúnak, hiszen már ugyanebben az évben, 1995-ben az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke elnökeként a Ruandában elkövetett háborús bűnök ügyében kezdett dolgozni.
Ruandai tevékenysége során Pillaynak nagy szerepe volt abban, hogy a háborús bűnösöket érintő ítéletek kiszabásakor a nemi erőszakot és a szexuális zaklatást a fajirtással egyenrangú bűncselekménynek nyilvánították.
Nyolc éves kigali tevékenységét követően a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság fellebbviteli kamarájának bírájaként működött 2008-ig.
Louise Arbour főbiztos elődjének leköszönését követően, 2008-ban kezdte meg munkáját az ENSZ emberi jogi főbiztosaként. Négy éves terminusának kezdetén, 2008. szeptember 1-i beiktatásakor így nyilatkozott: „a főbiztos hangja mindig az áldozatért szól.”
Eddigi főbiztosi tevékenysége során kiemelt figyelmet fordított az idén januárban Haitin történt földrengés, illetve a 2009 májusában véget ért sri lankai polgárháború áldozatainak védelmére.
Navanethem Pillay 2003-ban megkapta a rangos Gruber-díjat (Gruber Prize for Women’s Right).
A cikk megjelent: Kitekintő.hu
