Cikkek
A modern kormányzó rendet akar a deltában - Konfliktuskezelés Nigériában: a Sylva-módszer
Az elmúlt években Nigériáról leginkább a mérhetetlen olajkészletek, az ehhez járó terrorakciók és belpolitikai instabilitás kapcsán hallhattunk. Kilátástalanság, korrupció, szegénység, környezetszennyezés és kizsákmányolás a legtöbbet használt kifejezések. A Niger-delta egy államában azonban komoly változások vannak kialakulóban, melyek egy ambiciózus fiatal politikushoz köthetőek: Timipre Sylva-hoz.
A nemzetközi sajtóban az elmúlt években heti rendszerességgel lehetett hallani a véres olajjal sújtott Niger-deltáról, Afrika legnépesebb országának, Nigériának déli régiójáról. A külügyminisztériumok által rendre veszélyes zónának ítélt nigériai országrészre a politikai instabilitás, a korrupció, a környezetszennyezés és a militáns csoportok akciói voltak jellemzőek. A társadalmi forrongás okai közül a korrupció és a központi állami bevételek aránytalan elosztása emelhető ki.
A közkeletű megállapítás, amely a vallási és etnikai ellentéteket nevezi meg, mint a konfliktus gyökerét, nem állja meg helyét az analitikus vizsgálat során. A vallási és etnikai ellentétek csak a megoldatlan problémák feszültség-levezető szerepét töltik be. A terrorakciók az olajvezetékek megcsapolásán vagy felrobbantásán túl napjainkban a külföldi olajmunkások túszejtésére is kiterjed, mely a két legjelentősebb csoporthoz köthetőek: a Niger-delta Felszabadítási Mozgalomhoz (MEND), illetve az Egyesült Niger-deltai Ijaw Közösségek Mozgalmához (FNDIC).
Nigéria dél-keleti részén, az ibók és az ijaw törzsek ősi területén nagy hagyományai vannak a szeparatista mozgalmaknak, gondoljunk csak az 1960-as évek végén zajló biafrai polgárháborúra. Egy erős központi kormányzat és hatékony hadsereg segítségével az ilyen jellegű problémák könnyen orvosolhatóak, negligálva fontosságukat és finom jelzésértéküket, az állam rossz működésére nézve. Ám egy olyan országban, mint Nigéria – ahol az elmúlt ötven évben, számos esetben voltak erőszakos hatalomátvételek, katonai diktatúrák és polgárháborús viszonyok – a felszabadító mozgalmakat mielőbb érdemes lecsendesíteni, főleg egy gyengülő központi hatalom időszakában.
A konfliktus tartós és valós megoldására két mód kínálkozik Nigériában: a hadsereg bevetése vagy a tárgyalásos rendszer. Nigéria északi tartományaiban leginkább a hadsereget alkalmazzák, elég nagy hatékonysággal, elég ha csak a Boko Haram szervezet felszámolására gondolunk 2009 júliusában. A fegyveres erők (JTF) bevetését a Niger-deltában is megpróbálták, de a terepviszonyok, és a szélesebb társadalmi ellenállás nem tették lehetővé a megnyugtató rendezést. A folyamatosan húzódó konfliktus megoldását egy új ember, Timipre Sylva, Bayelsa állam kormányzója merőben újszerű alapokra helyezte. Jogosnak ítéli az ellenállók követeléseit, így a kormányzati változtatásokért cserébe a fegyverek átadását kéri. De nézzük a részleteket.
Bayelsa állam: csökkentik a korrupciót?
Bayelsa állam Nigéria délkeleti részén, a Guineai-öböl partján fekszik. Területének nagy részét a Niger folyó deltájának ágas-bogas vízrendszere és mocsarai teszik ki, sűrű mangrove erdőkkel övezve. Az állam az ország egyik leggazdagabb területe a maga több mint 4 milliárd USD-os GDP-vel. Gazdagságát a hatalmas kőolaj és földgáz lelőhelyeknek köszönheti, melyet hazai és nemzetközi olajvállalatok termelnek ki.
A tetemes bevételek láttán joggal vetődik fel a kérdés, hogy több afrikai államot megelőző GDP bevételek ellenére, miért szerveződnek ellenálló csoportok a kitermelés folyamatának megakadályozására, és különféle terrorakciók végrehajtására. A választ a mérhetetlen korrupcióban találjuk meg, mely a GDP 70%-át emészti fel, ellehetetlenítve ezzel a szegényebb társadalmi rétegek felzárkóztatását, és az állami bevételek mértékével arányos életfeltételek kialakítását.
Természetesen állandó vita folyik a felelősökről a szövetségi igazgatás – mely a kőolajból és földgázból származó bevételeket arányosan újraosztja a 36 tagállam között – és a tartományi igazgatás között, hogy ki hány százalékát tűnteti el a befolyt összegeknek. Ezalatt a helyi lakosság halászatból, alacsony színvonalú mezőgazdálkodásból illetve kereskedelemből állítja elő mindennapi, szűkös megélhetési forrásait.
Az olajkitermeléshez kapcsolódó létesítmények környékén kívül a területen teljesen elhanyagolták az infrastrukturális, egészségügyi és oktatási fejlesztéseket. A kilátástalanság pedig nem csak a helyi fegyveres csoportokat (MEND, FNDIC) ösztönzözte cselekvésre, hanem Nagy-Britanniában is külön szervezet alakult, a Bayelsa State Union of Great Britain and Ireland (BSU). A non-profit szervezet tagjai a szigetországban élő nigériaiak, akik különféle megmozdulásokat, sajtótájékoztatókat, és tüntetéseket szerveznek, hogy felhívják a figyelmet a térséget sújtó mérhetetlen igazságtalanságra és érdektelenségre.
A modern nigériai politikus
A fegyveres felkelés és a nemzetközi sajtóvisszhang megadta a végső lökést a változáshoz, melynek élére egy igen ambiciózus, a modern kor kihívásainak megfelelni vágyó politikus állt, Timipre Sylva. Az 1964-ben Rivers államban született politikus középiskolai tanulmányait Lagosban végezte, felsőfokú iskoláját angol nyelv és nyelvészet szakirányon a Port Harcourt-i állami egyetemen fejezte be.
Politikai karrierje Sani Abacha diktatúrája alatt kezdődött, majd a jelenleg is kormányzó Népi Demokratikus Pártban (PDP) ívelt fel. Az 1991-ben Rivers állam parlamentjének képviselőjévé választották, majd több lábon állva az üzleti világban és több kormányzó politikai tanácsadójaként tevékenykedett. Megnyerve a 2007. májusi kormányzói választásokat, a szövetségi kormányzat alelnöki székébe távozó Goodluck Jonathan-t követte Bayelsa állam kormányzói posztján. Eddig, töretlen karrierje további sikerét jelentős mértékben befolyásolhatja Jonathan-hoz való ambivalens viszonya. Nigéria jelenlegi megbízott elnökével, Jonathan-nal Sylva többször kötött politikai szövetséget, napjainkban azonban inkább politikai riválisokká váltak.
Timipre Sylva egy modern ember, aki nem csak öltözködésével hoz új szint az afrikai vezetőkről eddig kialakult képbe, hanem az internet kínálta lehetőségeket is kiaknázza, a nyugati politikusokat meghazudtoló rutinossággal. Saját blogot indított, és rajongói oldalt készített a Facebook-on. Itt megtudhatjuk, hogy politikai nézeteit tekintve mérsékelt, illetve szabadidős tevékenysége a humanitárius segítségnyújtás és az emberek életkörülményeinek felemelése. Kezdeményezése, melyben a szélesebb társadalmi rétegek megszólításának igénye fejeződik ki, még akkor is dicséretes irány, ha egy csöpp populizmus és öntömjénezés vegyül mondandójába.
Modernsége azonban kormányzati munkájában is nyomon követhető. Elsődleges feladatának a Niger-delta pacifikálását és a békés társadalmi viszonyok kialakítását tekinti, melyet egy hosszabbtávú, a helyi sajátosságokhoz igazított fejlesztési terv megvalósítása koronázna meg. A rend és a béketeremtést két – egymással párhuzamosan futó – programmal kezdte meg.
Sylva módszere: az átvizsgálás
A kormányzat munkájába vetett bizalom helyreállításáért külföldi – leginkább nyugat-európai – könyvvizsgálókat és adótanácsadókat kért fel Bayelsa állam teljes költségvetésének, bérpolitikájának, közbeszerzési rendszerének illetve a szövetségi kormánytól érkező bevételek pontos elszámolásának precíz átvizsgálására.
A Nigériában elsőnek bevezetett megoldással Sylva a teljesen transzparens állam ideáját szeretné megvalósítani. Nem meglepő módon – a mérhetetlen korrupció és a kaotikus közigazgatási viszonyoknak „köszönhetően” – a könyvvizsgálás során számos anomáliára derült fény. Az újfajta közalkalmazotti nyilvántartási rendszernek köszönhetően, amely fényképet és ujjlenyomatot is rögzít, 25 ezer munkavállaló közül 4 ezer nem-létező főt sikerült kiszűrni, akik után folyamatosan felvették a havi illetményt.
A pénzügyi részleg átvilágítása után, számos fiktív céget és közhasznú társaságot tártak fel, melyek működése távolról sem volt tekinthető produktívnak, ugyanis nem léteztek. Emellett – mértékét tekintve – szinte eltörpül az a tény, hogy számos hivatalvezető 10-20 főt vett fel közalkalmazottként saját családjából az általa irányított területekre, köztük számos kiskorú családtagot. A külföldi szakértők az állami kiadások 20-24%-os csökkenését várják, a teljes átvizsgálás eredményeképpen.
Amnesztia a delta lázadóinak
A békés viszonyok kialakításáért 2009 augusztusában Bayelsa állam, a többi Niger-delta állammal karöltve, egy amnesztia programot hirdetett a felkelőknek. Tárgyaló asztalhoz ültetve a Niger-delta Felszabadítási Mozgalomának (MEND) és az FNDIC szervezetek vezetőit, sikeres tárgyalásokat folytattak a 2004 óta változó intenzitású terrorakciók (robbantások, túszejtések) beszüntetéséről. 2009. decemberéig – csak Bayelsa államban – 7 000 felkelő adta le kézifegyverét a hatóságoknak, cserébe amnesztiát és minimális életjáradékot kapva a központi kormányzattól. A program sikerét bizonyítja, hogy a MEND 2009. október 25-én ideiglenes fegyverszünetet hirdetett.
Timipre Sylva kormányzó sikeresen tette meg az első lépéseket, mivel érezhetően javult a közbiztonság, és a társadalmi feszültségek is enyhülni látszanak. A tartós konszolidációhoz azonban a szakértők szerint meg kell kezdeni a „Fenntartható Fejlődés Stratégiája Bayelsa Államban” nevű program megvalósítását. A program leginkább az olajbevételek ésszerű felhasználásából fakadó előnyökre fókuszál.
Elsősorban a mezőgazdaság termelékenységének növelését szeretnék elérni, modern technológiák bevonásával, mely önellátóvá tenné a régiót, hosszabb távon más nigériai államok piacára is termékeket előállítva. A mezőgazdaság fejlődéséhez jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség, amely az úthálózat és vasúti közlekedés tervszerű kiépítését célozza. Kína kiemelt gazdasági övezeteinek mintájára, Bayelsa államban előkészítés alatt van egy tervezet, amely különleges kedvezményekkel kíván külföldi beruházókat vonzani a térségbe – munkát kínálva a jelentős fejlesztések előtt álló Ekowe-i Műszaki Főiskola végzősei számára.
Mérlegen a helyi jótevő
Egyelőre úgy tűnik, hogy Sylva egy modern és hatékony kormányzó, aki mind felfogásában, mind eszköztárában igyekszik felzárkózni a Nyugathoz. Ambiciózus ember, aki még nem érte el politikai karrierje csúcsát, és csak sejteni lehet milyen tervei vannak. Jövőbeni előrelépéséhez kiváló hivatkozási alapot teremthet problémamegoldó és konfliktuskezelő képessége, melyet a Niger-delta forrongó térségének lehűtésével bizonyíthat.
A folyamatok még nem zárultak le, és lassan viharfelhők gyűlnek Sylva eddig makulátlan munkája körül. Március végén a nigériai Gazdasági és Pénzügyi Bűncselekmények Bizottsága (EFCC) a rendőrség közreműködésével, korrupciógyanús tevékenységük miatt előzetes letartóztatásba helyezte Bayelsa állam pénzügyi irányítóját és a Kincstár két főtisztviselőjét. Sylva – börtönben tett látogatása során – politikai leszámolásról beszélt, amely közeli bizalmasainak börtönbezárását és ellehetetlenítését szolgálja.
Az ügyben tett nyilatkozatában elődjére, Nigéria jelenleg megbízott elnökére, Goodluck Jonathan-ra is utalt, mint esetleges megbízóra. Egyes források szerint kettejük viszonya Jonathan kinevezése óta romlott meg, ugyanis Sylva mindent megtett ennek megakadályozására. Nemrég azonban Sylva visszavonta a nyilatkozatát, és elnézést kért az elnök gyanúsítgatásáért – téve ezt talán hosszabb távú politikai megfontolásból, vagy egyéb informális figyelmeztetések hatására.
A napjainkban tapasztalható instabil belpolitikai viszonyok mellett feltehetőleg csak egy orákulum lenne képes megpillantani Sylva politikájának igazi révbe érését a jövőben.
A cikk megjelent: Kitekintő.hu
A közkeletű megállapítás, amely a vallási és etnikai ellentéteket nevezi meg, mint a konfliktus gyökerét, nem állja meg helyét az analitikus vizsgálat során. A vallási és etnikai ellentétek csak a megoldatlan problémák feszültség-levezető szerepét töltik be. A terrorakciók az olajvezetékek megcsapolásán vagy felrobbantásán túl napjainkban a külföldi olajmunkások túszejtésére is kiterjed, mely a két legjelentősebb csoporthoz köthetőek: a Niger-delta Felszabadítási Mozgalomhoz (MEND), illetve az Egyesült Niger-deltai Ijaw Közösségek Mozgalmához (FNDIC).
Nigéria dél-keleti részén, az ibók és az ijaw törzsek ősi területén nagy hagyományai vannak a szeparatista mozgalmaknak, gondoljunk csak az 1960-as évek végén zajló biafrai polgárháborúra. Egy erős központi kormányzat és hatékony hadsereg segítségével az ilyen jellegű problémák könnyen orvosolhatóak, negligálva fontosságukat és finom jelzésértéküket, az állam rossz működésére nézve. Ám egy olyan országban, mint Nigéria – ahol az elmúlt ötven évben, számos esetben voltak erőszakos hatalomátvételek, katonai diktatúrák és polgárháborús viszonyok – a felszabadító mozgalmakat mielőbb érdemes lecsendesíteni, főleg egy gyengülő központi hatalom időszakában.
A konfliktus tartós és valós megoldására két mód kínálkozik Nigériában: a hadsereg bevetése vagy a tárgyalásos rendszer. Nigéria északi tartományaiban leginkább a hadsereget alkalmazzák, elég nagy hatékonysággal, elég ha csak a Boko Haram szervezet felszámolására gondolunk 2009 júliusában. A fegyveres erők (JTF) bevetését a Niger-deltában is megpróbálták, de a terepviszonyok, és a szélesebb társadalmi ellenállás nem tették lehetővé a megnyugtató rendezést. A folyamatosan húzódó konfliktus megoldását egy új ember, Timipre Sylva, Bayelsa állam kormányzója merőben újszerű alapokra helyezte. Jogosnak ítéli az ellenállók követeléseit, így a kormányzati változtatásokért cserébe a fegyverek átadását kéri. De nézzük a részleteket.
Bayelsa állam: csökkentik a korrupciót?
Bayelsa állam Nigéria délkeleti részén, a Guineai-öböl partján fekszik. Területének nagy részét a Niger folyó deltájának ágas-bogas vízrendszere és mocsarai teszik ki, sűrű mangrove erdőkkel övezve. Az állam az ország egyik leggazdagabb területe a maga több mint 4 milliárd USD-os GDP-vel. Gazdagságát a hatalmas kőolaj és földgáz lelőhelyeknek köszönheti, melyet hazai és nemzetközi olajvállalatok termelnek ki.
A tetemes bevételek láttán joggal vetődik fel a kérdés, hogy több afrikai államot megelőző GDP bevételek ellenére, miért szerveződnek ellenálló csoportok a kitermelés folyamatának megakadályozására, és különféle terrorakciók végrehajtására. A választ a mérhetetlen korrupcióban találjuk meg, mely a GDP 70%-át emészti fel, ellehetetlenítve ezzel a szegényebb társadalmi rétegek felzárkóztatását, és az állami bevételek mértékével arányos életfeltételek kialakítását.
Természetesen állandó vita folyik a felelősökről a szövetségi igazgatás – mely a kőolajból és földgázból származó bevételeket arányosan újraosztja a 36 tagállam között – és a tartományi igazgatás között, hogy ki hány százalékát tűnteti el a befolyt összegeknek. Ezalatt a helyi lakosság halászatból, alacsony színvonalú mezőgazdálkodásból illetve kereskedelemből állítja elő mindennapi, szűkös megélhetési forrásait.
Az olajkitermeléshez kapcsolódó létesítmények környékén kívül a területen teljesen elhanyagolták az infrastrukturális, egészségügyi és oktatási fejlesztéseket. A kilátástalanság pedig nem csak a helyi fegyveres csoportokat (MEND, FNDIC) ösztönzözte cselekvésre, hanem Nagy-Britanniában is külön szervezet alakult, a Bayelsa State Union of Great Britain and Ireland (BSU). A non-profit szervezet tagjai a szigetországban élő nigériaiak, akik különféle megmozdulásokat, sajtótájékoztatókat, és tüntetéseket szerveznek, hogy felhívják a figyelmet a térséget sújtó mérhetetlen igazságtalanságra és érdektelenségre.
A modern nigériai politikus
A fegyveres felkelés és a nemzetközi sajtóvisszhang megadta a végső lökést a változáshoz, melynek élére egy igen ambiciózus, a modern kor kihívásainak megfelelni vágyó politikus állt, Timipre Sylva. Az 1964-ben Rivers államban született politikus középiskolai tanulmányait Lagosban végezte, felsőfokú iskoláját angol nyelv és nyelvészet szakirányon a Port Harcourt-i állami egyetemen fejezte be.
Politikai karrierje Sani Abacha diktatúrája alatt kezdődött, majd a jelenleg is kormányzó Népi Demokratikus Pártban (PDP) ívelt fel. Az 1991-ben Rivers állam parlamentjének képviselőjévé választották, majd több lábon állva az üzleti világban és több kormányzó politikai tanácsadójaként tevékenykedett. Megnyerve a 2007. májusi kormányzói választásokat, a szövetségi kormányzat alelnöki székébe távozó Goodluck Jonathan-t követte Bayelsa állam kormányzói posztján. Eddig, töretlen karrierje további sikerét jelentős mértékben befolyásolhatja Jonathan-hoz való ambivalens viszonya. Nigéria jelenlegi megbízott elnökével, Jonathan-nal Sylva többször kötött politikai szövetséget, napjainkban azonban inkább politikai riválisokká váltak.
Timipre Sylva egy modern ember, aki nem csak öltözködésével hoz új szint az afrikai vezetőkről eddig kialakult képbe, hanem az internet kínálta lehetőségeket is kiaknázza, a nyugati politikusokat meghazudtoló rutinossággal. Saját blogot indított, és rajongói oldalt készített a Facebook-on. Itt megtudhatjuk, hogy politikai nézeteit tekintve mérsékelt, illetve szabadidős tevékenysége a humanitárius segítségnyújtás és az emberek életkörülményeinek felemelése. Kezdeményezése, melyben a szélesebb társadalmi rétegek megszólításának igénye fejeződik ki, még akkor is dicséretes irány, ha egy csöpp populizmus és öntömjénezés vegyül mondandójába.
Modernsége azonban kormányzati munkájában is nyomon követhető. Elsődleges feladatának a Niger-delta pacifikálását és a békés társadalmi viszonyok kialakítását tekinti, melyet egy hosszabbtávú, a helyi sajátosságokhoz igazított fejlesztési terv megvalósítása koronázna meg. A rend és a béketeremtést két – egymással párhuzamosan futó – programmal kezdte meg.
Sylva módszere: az átvizsgálás
A kormányzat munkájába vetett bizalom helyreállításáért külföldi – leginkább nyugat-európai – könyvvizsgálókat és adótanácsadókat kért fel Bayelsa állam teljes költségvetésének, bérpolitikájának, közbeszerzési rendszerének illetve a szövetségi kormánytól érkező bevételek pontos elszámolásának precíz átvizsgálására.
A Nigériában elsőnek bevezetett megoldással Sylva a teljesen transzparens állam ideáját szeretné megvalósítani. Nem meglepő módon – a mérhetetlen korrupció és a kaotikus közigazgatási viszonyoknak „köszönhetően” – a könyvvizsgálás során számos anomáliára derült fény. Az újfajta közalkalmazotti nyilvántartási rendszernek köszönhetően, amely fényképet és ujjlenyomatot is rögzít, 25 ezer munkavállaló közül 4 ezer nem-létező főt sikerült kiszűrni, akik után folyamatosan felvették a havi illetményt.
A pénzügyi részleg átvilágítása után, számos fiktív céget és közhasznú társaságot tártak fel, melyek működése távolról sem volt tekinthető produktívnak, ugyanis nem léteztek. Emellett – mértékét tekintve – szinte eltörpül az a tény, hogy számos hivatalvezető 10-20 főt vett fel közalkalmazottként saját családjából az általa irányított területekre, köztük számos kiskorú családtagot. A külföldi szakértők az állami kiadások 20-24%-os csökkenését várják, a teljes átvizsgálás eredményeképpen.
Amnesztia a delta lázadóinak
A békés viszonyok kialakításáért 2009 augusztusában Bayelsa állam, a többi Niger-delta állammal karöltve, egy amnesztia programot hirdetett a felkelőknek. Tárgyaló asztalhoz ültetve a Niger-delta Felszabadítási Mozgalomának (MEND) és az FNDIC szervezetek vezetőit, sikeres tárgyalásokat folytattak a 2004 óta változó intenzitású terrorakciók (robbantások, túszejtések) beszüntetéséről. 2009. decemberéig – csak Bayelsa államban – 7 000 felkelő adta le kézifegyverét a hatóságoknak, cserébe amnesztiát és minimális életjáradékot kapva a központi kormányzattól. A program sikerét bizonyítja, hogy a MEND 2009. október 25-én ideiglenes fegyverszünetet hirdetett.
Timipre Sylva kormányzó sikeresen tette meg az első lépéseket, mivel érezhetően javult a közbiztonság, és a társadalmi feszültségek is enyhülni látszanak. A tartós konszolidációhoz azonban a szakértők szerint meg kell kezdeni a „Fenntartható Fejlődés Stratégiája Bayelsa Államban” nevű program megvalósítását. A program leginkább az olajbevételek ésszerű felhasználásából fakadó előnyökre fókuszál.
Elsősorban a mezőgazdaság termelékenységének növelését szeretnék elérni, modern technológiák bevonásával, mely önellátóvá tenné a régiót, hosszabb távon más nigériai államok piacára is termékeket előállítva. A mezőgazdaság fejlődéséhez jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség, amely az úthálózat és vasúti közlekedés tervszerű kiépítését célozza. Kína kiemelt gazdasági övezeteinek mintájára, Bayelsa államban előkészítés alatt van egy tervezet, amely különleges kedvezményekkel kíván külföldi beruházókat vonzani a térségbe – munkát kínálva a jelentős fejlesztések előtt álló Ekowe-i Műszaki Főiskola végzősei számára.
Mérlegen a helyi jótevő
Egyelőre úgy tűnik, hogy Sylva egy modern és hatékony kormányzó, aki mind felfogásában, mind eszköztárában igyekszik felzárkózni a Nyugathoz. Ambiciózus ember, aki még nem érte el politikai karrierje csúcsát, és csak sejteni lehet milyen tervei vannak. Jövőbeni előrelépéséhez kiváló hivatkozási alapot teremthet problémamegoldó és konfliktuskezelő képessége, melyet a Niger-delta forrongó térségének lehűtésével bizonyíthat.
A folyamatok még nem zárultak le, és lassan viharfelhők gyűlnek Sylva eddig makulátlan munkája körül. Március végén a nigériai Gazdasági és Pénzügyi Bűncselekmények Bizottsága (EFCC) a rendőrség közreműködésével, korrupciógyanús tevékenységük miatt előzetes letartóztatásba helyezte Bayelsa állam pénzügyi irányítóját és a Kincstár két főtisztviselőjét. Sylva – börtönben tett látogatása során – politikai leszámolásról beszélt, amely közeli bizalmasainak börtönbezárását és ellehetetlenítését szolgálja.
Az ügyben tett nyilatkozatában elődjére, Nigéria jelenleg megbízott elnökére, Goodluck Jonathan-ra is utalt, mint esetleges megbízóra. Egyes források szerint kettejük viszonya Jonathan kinevezése óta romlott meg, ugyanis Sylva mindent megtett ennek megakadályozására. Nemrég azonban Sylva visszavonta a nyilatkozatát, és elnézést kért az elnök gyanúsítgatásáért – téve ezt talán hosszabb távú politikai megfontolásból, vagy egyéb informális figyelmeztetések hatására.
A napjainkban tapasztalható instabil belpolitikai viszonyok mellett feltehetőleg csak egy orákulum lenne képes megpillantani Sylva politikájának igazi révbe érését a jövőben.
A cikk megjelent: Kitekintő.hu
