Cikkek
Egy különleges gazdasági övezet és Afrika jövője
Afrikának ki kell találnia önmagát? A válasz csak igen lehet, mert eddig tartósan, kívülről senki nem mentette meg. Komparatív előnyeit kihasználva, lehetőleg minél egyenlőbb félként kell a világkereskedelemhez kapcsolódnia. Ám ehhez párbeszédre és innovatív környezetre van szükség. Egy ilyen hely jön most létre a nigériai Lekki-félszigeten.
A globalizáció hatásai olykor nem várt lehetőségeket tartogatnak mind a fejlődő térségeknek, mind a befektetőknek. Azonban a kölcsönös előnyökön alapuló befektetések érdekében új kapcsolódási pontokat kell kialakítani a szereplők között. Egy ilyen új, vagy talán újra felfedezett módszer a különleges gazdasági övezetek rendszere, melynek kialakításához Nigéria is hozzákezdett a Lekki Free Trade Zone (Lekki FTZ) építésével.
Az ötlet nem is annyira újszerű, hiszen a gyarmatosítás korában Dél-Amerikától kezdve Afrikán és Ázsián keresztül a csendes-óceáni térségig bezárólag számos tengerparti nagyvárossal találkozunk, melyek talán még ma is fővárosok, vagy legalább is az adott ország meghatározó gazdasági és kereskedelmi központjai. A gyarmati időszakban épült központok a kereskedelem gócpontjai, a nyugati civilizáció bástyái és a gyarmatok kapui voltak Európa felé. Szerepük és megítélésük vita tárgya, ugyanis egyrészt a fejlődő térségek leigázásának mai napig ható szimbólumai, másrészt teret adtak a kultúrák közötti érintkezés és kapcsolatok kialakításához.
Ezt a bizonyos összekötő, híd szerepet, Kína tudta először önmaga számára is eredményessé alakítani. A kínai gazdasági reformokhoz kapcsolódóan 1980-tól folyamatosan megkezdték a különleges gazdasági övezetek létesítését, így Guangdong tartományban kialakították a Shenzheni, Zhuhai és Shantoui Különleges Gazdasági Övezetet, Fujian tartományban pedig a Xiameni Különleges Gazdasági Övezetet és a Hainani Gazdasági Övezetet. Ezt még számos térség és város követte, kiemelkedő szerepet játszva a nyitott gazdaság fejlesztésében, az export növelésében, a deviza előteremtésében, valamint a korszerű technológia behozatalában a belső országrészek számára.
2008-ban, a nyugati és ázsiai befektetők örömére Lagos-tól – Nigéria gyarmati gyökerekkel rendelkező hajdani fővárosától – délkeletre, a Lekki-félszigeten, kínai támogatással egy különleges gazdasági övezet építése kezdődött. A kezdeményezés nem újkeletű, hiszen az országban számos ilyen övezet létezik: Kano-ban, Onne-ban vagy akár Calabar-ban, azonban méretüket és gazdasági erejüket tekintve messze elmaradnak Lekki-től. A cél tehát komplex, hiszen egy új minta-várost szeretnének felépíteni, amely az ipar, a kereskedelem, a pénzügyek a turizmus és a szórakoztató ipar központja lehet, megfelelő kapcsolatokat kialakítva a nemzetközi cégekkel és befektetőkkel. A beruházást követően ideális környezet alakulhat ki a nigériai és külföldi cégek közötti kapcsolatteremtésre, együttműködésre és cégalapításra a mezőgazdaság, nyersanyag-kitermelés, a textil és ruhaipar, az élelmiszeripar, a gyógyszergyártás és az informatika területein. A szövetségi kormány növekedést vár a hazai kereskedelemben, az építőiparban és a turizmusban is. Az óceánparton és a belső öblökben strandokat, hoteleket, privát villákat, golf pályákat és egyéb kikapcsolódásra alkalmas létesítményeket építenek. A beruházás több lépcsőben jön létre, és célja a bizalom helyreállítása a Nigériában befektetni vágyó cégekkel. Az elmúlt időszakban a rossz infrastrukturális viszonyok és az igencsak hektikus és megbízhatatlan üzleti partnerek elriasztották a befektetők jelentős részét.
"Az Afrikában kevéssé megszokottnak mondható teljes körű közművesítésnek és megfelelő energiaellátottságnak köszönhetően már 70 külföldi cég jelezte szándékát a megjelenésre” – állítja Adeyemo Thompson a Lekki FTZ Company helyettes-igazgatója. Az előzetes hatástanulmányok alapján 10-15 év szükséges a teljes fejlesztéshez, melynek során a gyártelepítések és az üzemegységek kiépítése mellett a szállodák és a kiszolgáló egységek is elkészülnek. A fejlesztés első ütemében 1,5 milliárd amerikai dollárt (USD) fordítottak az építkezésekre, de a második szakaszban az összeg meghaladhatja az 5 millárd USD-t is. A projekt megvalósítói egy hozzávetőleg 110 ezer fős várossal számolnak, mely – kiépülése után – évi 3,5 milliárd USD értékben fog termékeket és szolgáltatásokat előállítani.
Az ötlet nem is annyira újszerű, hiszen a gyarmatosítás korában Dél-Amerikától kezdve Afrikán és Ázsián keresztül a csendes-óceáni térségig bezárólag számos tengerparti nagyvárossal találkozunk, melyek talán még ma is fővárosok, vagy legalább is az adott ország meghatározó gazdasági és kereskedelmi központjai. A gyarmati időszakban épült központok a kereskedelem gócpontjai, a nyugati civilizáció bástyái és a gyarmatok kapui voltak Európa felé. Szerepük és megítélésük vita tárgya, ugyanis egyrészt a fejlődő térségek leigázásának mai napig ható szimbólumai, másrészt teret adtak a kultúrák közötti érintkezés és kapcsolatok kialakításához.
Ezt a bizonyos összekötő, híd szerepet, Kína tudta először önmaga számára is eredményessé alakítani. A kínai gazdasági reformokhoz kapcsolódóan 1980-tól folyamatosan megkezdték a különleges gazdasági övezetek létesítését, így Guangdong tartományban kialakították a Shenzheni, Zhuhai és Shantoui Különleges Gazdasági Övezetet, Fujian tartományban pedig a Xiameni Különleges Gazdasági Övezetet és a Hainani Gazdasági Övezetet. Ezt még számos térség és város követte, kiemelkedő szerepet játszva a nyitott gazdaság fejlesztésében, az export növelésében, a deviza előteremtésében, valamint a korszerű technológia behozatalában a belső országrészek számára.
2008-ban, a nyugati és ázsiai befektetők örömére Lagos-tól – Nigéria gyarmati gyökerekkel rendelkező hajdani fővárosától – délkeletre, a Lekki-félszigeten, kínai támogatással egy különleges gazdasági övezet építése kezdődött. A kezdeményezés nem újkeletű, hiszen az országban számos ilyen övezet létezik: Kano-ban, Onne-ban vagy akár Calabar-ban, azonban méretüket és gazdasági erejüket tekintve messze elmaradnak Lekki-től. A cél tehát komplex, hiszen egy új minta-várost szeretnének felépíteni, amely az ipar, a kereskedelem, a pénzügyek a turizmus és a szórakoztató ipar központja lehet, megfelelő kapcsolatokat kialakítva a nemzetközi cégekkel és befektetőkkel. A beruházást követően ideális környezet alakulhat ki a nigériai és külföldi cégek közötti kapcsolatteremtésre, együttműködésre és cégalapításra a mezőgazdaság, nyersanyag-kitermelés, a textil és ruhaipar, az élelmiszeripar, a gyógyszergyártás és az informatika területein. A szövetségi kormány növekedést vár a hazai kereskedelemben, az építőiparban és a turizmusban is. Az óceánparton és a belső öblökben strandokat, hoteleket, privát villákat, golf pályákat és egyéb kikapcsolódásra alkalmas létesítményeket építenek. A beruházás több lépcsőben jön létre, és célja a bizalom helyreállítása a Nigériában befektetni vágyó cégekkel. Az elmúlt időszakban a rossz infrastrukturális viszonyok és az igencsak hektikus és megbízhatatlan üzleti partnerek elriasztották a befektetők jelentős részét.
"Az Afrikában kevéssé megszokottnak mondható teljes körű közművesítésnek és megfelelő energiaellátottságnak köszönhetően már 70 külföldi cég jelezte szándékát a megjelenésre” – állítja Adeyemo Thompson a Lekki FTZ Company helyettes-igazgatója. Az előzetes hatástanulmányok alapján 10-15 év szükséges a teljes fejlesztéshez, melynek során a gyártelepítések és az üzemegységek kiépítése mellett a szállodák és a kiszolgáló egységek is elkészülnek. A fejlesztés első ütemében 1,5 milliárd amerikai dollárt (USD) fordítottak az építkezésekre, de a második szakaszban az összeg meghaladhatja az 5 millárd USD-t is. A projekt megvalósítói egy hozzávetőleg 110 ezer fős várossal számolnak, mely – kiépülése után – évi 3,5 milliárd USD értékben fog termékeket és szolgáltatásokat előállítani.
Nézze meg az új nigériai gazdasági övezetet bemutató videót!
Az olaj és földgáz kitermeléssel foglalkozó cégek mellett logisztikai vállalatok és üzemek is bejelentkeztek a Lekki-félszigetre. Ezek közül igen sok a kínai vállalat, ugyanis a beruházás a két állam közös támogatásával valósul meg, a CCECC BEYOND International Investment & Development Ltd. konzorcium irányításával. A konzorcium kínai tagjai: a China Railway Construction Corporation Ltd., a China-Africa Development Fund Ltd., Jiangning Eco. & Techno. Development Corp., Nanjing Beyond Investment Ltd. és a China Civil Engineering Construction Corporation Ltd., a nigériai partnerek pedig Lagos Szövetségi Állam illetve a Lekki Worldwide Investment Ltd.
A kínai cégek leginkább az infrastruktúra-fejlesztés területén működnek, kiépítve a zóna önálló energia- és vízellátását, szennyvíztisztítását, vasút- és közúthálózatát. A végeredményben 30 km2 területű térség három főbb részre osztódik: az általános fejlesztési zónára, az ipari fejlesztési zónára illetve a logisztikai, raktár zónára. A nigériai piac igényeire figyelve az ipari fejlesztési zóna hét tematikus részre tagozódik: bútoriparra, ruha- és cipőiparra, építőipari anyaggyártásra, háztartási gépgyártásra, szállítmányozási eszközgyártásra, szerszámgépgyártásra és általános üzemegységekre. A cél nem más, mint a fejlett ipari technológiák meghonosítása és elterjesztése Nigériában.
Az előnyök között szerepel a térség kiváló fekvése, amely a jelentős kikötővel és reptérrel kiegészítve kaput nyit egy 500 milliós piac felé. Említésre méltó Nigéria még többnyire kiaknázatlan hatalmas nyersanyagkészlete, illetve a technológia- és forráshiánnyal küzdő mezőgazdaságban rejlő lehetőségek. Az állam különleges üzleti környezetet biztosít a megjelenő külföldi vállalatoknak: külföldi személy 100%-ban lehet tulajdonos a Lekki FTZ területén bejegyzett cégben; 100%-ban hazautalható a cég tőkéje, profitja és az osztalék; az új cégeknek nem kell export-import engedélyeket váltaniuk a kereskedésre; vámmentesen hozhatnak be nyersanyagot, gépeket, felszerelést, és eszközöket a zóna területére. Továbbá tilos a munkabeszüntetés, sztrájk; a zónában előállított termékek és szolgáltatások 100%-ban értékesíthetők a nigériai piacon; mentesség minden központi és tartományi adó, vám és illeték alól. Végül a zónában készült termékek korlátlanul értékesíthetőek az USA és az Európai Unió piacain.
Nigéria tetemes kőolajbevételei és az aránytalan gazdaságszerkezetének köszönhetően partra vetett bálnaként vergődik a globalizálódó világ partján. Egyrészt kiszolgáltatott, mivel az állami bevételeket nem a fenntartható fejlődés szellemében költik el, másrészt a megfelelő kompetenciák hiányában kevéssé támogatják az afrikai magánvállalkozások megerősödését és bekapcsolódását az ország gazdasági kiegyensúlyozásába. A Lekki FTZ létrehozása bizakodásra ad okot, mivel a közel-kelet olajtermelő országaihoz hasonlóan Nigéria is felismerte és megkezdte egy heterogén gazdaságszerkezet kiépítését, melyhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő nemzetközi befektetők jelenléte és a komparatív előnyök kiaknázása a modern technológiák alkalmazásának segítségével. A Lekki FTZ egy új hajnal felkelő napjának első fénysugara a nigériai gazdaság számára.
A cikk megjelent: Kitekintő.hu
