ERITREA

Főváros

Asmara

Elhelyezkedés:
Kelet-Afrikában, a Vörös-tenger partján Szudán és Etiópia között

Terület
teljes: 117.600 km²
szárazföld: 101.000 km²
víz: 16.600 km²

Tengerpart:
1.151 km

Éghajlat:
a partvidéken forró és száraz egész évben, a belső területeken valamivel csapadékosabb

Magassági pontok:
legalacsonyabb: Kulul -75 m
legmagasabb: Soira 3.018 m

Természeti erőforrások:
arany, cink, kopper, só, kevés olaj és földgáz, hal

Termőföld:
művelhető terület: 4.78%
művelt terület: 0.03%
egyéb: 95.19% (2005)

Környezetvédelmi egyezmények:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Ozone Layer Protection

Népesség:
5,647,168 (2010. július)

Korszerkezet:
0-14 év között: 42.8% (férfi 1,212,848/nő 1,202,240)
15-64 év között: 53.7% (férfi 1,483,169/nő 1,547,078)
65 év felett:  3.6% (férfi 92,009/nő 109,824) (2010)

Népesség növekedési ráta:
2.577% (2010)

Bevándorlási ráta:
nincs adat (2008)

Nemek aránya:
születéskor: 1.03 férfi/nő
15 év alatt: 1.01 férfi/nő
15-64 év között: 0.96 férfi/nő
65 év felett: 0.82 férfi/nő
teljes népesség: 0.98 férfi/nő (2010)

Várható átlagéletkor:
teljes népesség: 61.78 év
férfi: 59.71 év
nő: 63.9 év (20010)

Nemzetiség:
eritreai

Etnikumok:
tigrinya 50%, tigre és kunama 40%, afar 4%, saho 3%, egyéb 3%

Vallás:
muzulmán többségében, de vannak koptok, római katolikusok és protestánsok is

Nyelv:
hivatalos az arab, mellette beszélik még az afart és a tigrinyát is

Ország neve:
Eritrea Állam

Államforma:
köztársaság

Közigazgatás:
6 régió (zoba): Anseba, Debub, Debubawi K'eyih Bahri, Gash Barka, Ma'akel, Semenawi Keyih Bahri

Függetlenség:
1993. május 24. (Etiópiától)

Alkotmány:
1993. május 19. (az autonómia dokumentuma), 1997. május 19. módosítva

Választójog:
18 év felett általános

Végrehajtó hatalom:
Állam- és kormányfő: ISAIAS Afworki (1993. június 8. óta)
Kormány: az Államtanács tagjait az államfő nevezi ki
Választás: az államfőt 5 évre a Nemzetgyűlés választja meg az utolsó voksolás még 1993-ban volt, azóta szavazás nélkül tölti be az államfő tisztségét.

Törvényhozás:
Az egykamarás Nemzetgyűlés 150 tagját közvetlenül 5 évre választják
Választások: az utolsó voksolás még 1997-ben volt, akkor is csak a tagok felét választották közvetlenül az állampolgárok

Igazságszolgáltatás:
Legfelsőbb Bíróság, valamint alsóbb szintű területi és speciális testületek

Pártok és politikai vezetők:
People's Front for Democracy and Justice (PFDJ) [ISAIAS Afworki]

Nemzetközi szervezetek tagja:
ACP, AfDB, AU, COMESA, FAO, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICCt (aláíró), IDA, IFAD, IFC, IFRCS megfigyelő), ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ISO (aláíró), ITU, ITUC, LAS (megfigyelő), MIGA, NAM, OPCW, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNWTO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO

Gazdaság
A függetlenség kivívása óta Eritrea súlyos gazdasági problémákkal küszködik, a lakosság döntő hányada él a létminimum alatt. Az antidemokratikus politikai berendezkedés végett komoly visszásságok tapasztalhatók a gazdaságban is, a mindent átszövő korrupció gátat szab a valós fejlesztéseknek, beruházásoknak. A kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatok egy jelentős része a fegyvervásárláshoz kapcsolódik, Eritrea hatalmas összegeket fordít fegyverkezésére. Az Etiópiával való háborúskodás jelentős mértékben rombolta le az ország infrastruktúráját, a lakosság fő bevételi forrásának minősülő mezőgazdaság is súlyos károkat szenvedett (csatornahálózatok elpusztítása, földek felégetése). A nemzetközi segélyek hangsúlyos része el sem jut a rászorulókhoz, az élelmiszerimport mértéke nem illeszkedik az indokolt szinthez. A fejleszthető kereskedelmi és olajipari ágazat területén önprivatizációt hajtottak végre a hatalmon lévők.      

GDP növekedési ráta:
3.6% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 17.3%
ipar: 23.2%
szolgáltatások: 59.5% (2009)

Ipar:
élelmiszeripar, fafeldolgozás, textilipar, kézművesipar, sóbányászat, cementgyártás

Export partnerek:
Olaszország 34.4%, Kína 16.2%, Szudán 15.2%, Franciaország 9.4%, Szaúd-Arábia 5.2%, Ausztrália 4.4% (2007)

Import partnerek:
Szaúd-Arábia 19.1%, Olaszország 15.1%, Kína 11.1%, Törökország 8.3%, Németország 7.2%, Ukrajna 5.1% (2007)

Repülőterek:
13 (2010)

Haderő nemek:
Szárazföldi Erők, Haditengerészet, Légierők (2010)