Ibrahim Babangida 1941. augusztus 17-én született Minnaban, Nigériában. Elnök (katonadiktátor) 1985 és 1993 között.

A Nigériai Fegyveres Erőkhöz 1962-ben való belépésével megkezdődött tiszti karrierje. Tanulmányait a Kadunai Katona Akadémián végezte. Itteni éveit kiegészítette Indiában, Nagy-Britanniában és az USA-ban való részirányos képzése. 1964-től 1966-ig szakaszvezető, 1970-től 1972-ig őrnagy és a Kadunai Katonai Akadémia vezetője. 1975 és 1979 között a Legfelsőbb Katonai Tanács tagja, az első (Olusegun Obasanjo-féle) kormány alatt; ugyanezt a pozíciót birtokolta 1983 és 1985 között is, a katonai diktátor Muhammadu Buhari alatt is. Obasanjo elnök alatt, majd Buhari hatalomátvétele után ő alatta is a következő tisztségeket töltötte be: 1977-ben a katonai kar létrehozásával a páncélos hadtestek parancsnoka; 1979-ben előléptették csapatvezetővé; 1981-ben a tervezésért és a katonai kar tevékenységéért felelős igazgató, valamint annak. főnöke. Az 1981. december 31-én lezajlódott puccs és a Shehu Shagari-féle civil kormányzat bukása után a katonaság legfelsőbb parancsnoka lett.

1985. augusztus 27-én egy vértelenül lezajlott puccs lévén került hatalomra, az addigi elnök Buhari ellenében. Azzal az ígérettel lépett fel hogy az emberi jogok ellen elkövetett vétségek, melyeket a Buhari rezsim elkövetett, ezennel befejeződtek és a hatalom 1990-ben egy civil kormány kezébe kerül. Egy kezdeti liberális politikai után, rezsimje a repressziók és korrupció révén elvesztette a nép mindennemü bizalmát, hiszen éppolyan emberi jogok elleni vétségeket és politikai gyilkosságokat követtek el, mint amivel az előtte hatalmon levő Buhari rezsim volt kapcsolatba hozható. A Babangida által a III.Köztársaság megalapozításához elindított demokratizációs folyamat kudarcba fulladt.

1990. április 22-én Babangida átvészelt egy, Gideon Orkar vezette lázadást. A felkelők elfoglalták a Dodan Barrackokat a fővárosban Abujaban, a katonai főhadiszállást és az elnöki rezidenciát. Babangidanak, aki időközben feltartotta a felkelőket ott, sikerült megmenekülnie, az őrség pedig legyűrte a támadókat. Az elnöki testőrség öt tagja vesztette életét.

Programjána része, a visszalépés egy civil kormányzathoz érdekében 1990-ben helyi-, 1992-ben parlamenti választásokat tartottak. A civil elnök megválasztása 1993 júniusában valósult meg. Ezek voltak az első elnökválasztások a katonai puccs óta. Az eredmény: Moshood Abiola a Szociáldemokrata Pártból (ami azon kettő párt  egyike mely a katonai diktatúrát egy civil kormányzattal kívánta felváltani) lett a civil kormány civil elnöke. Ő volt egyébként Babaginda favoritja. Abiola 58% / 41% arányban győzött a Nemzeti Republikánus Gyűlés jelöltjével, Bashir Tofaval szemben. Habár a választás általános, szabad és demokratikusnak tekinthető volt, Babangida tábornok érvénytelenítette. "(Az érvénytelenítés) azon pontok egyike, amivel nekünk együtt kell élnünk"; "a nigériaiak ezt egy nap meg fogják bocsátani a rezsimemnek" -mondta a tábornok a történtek után tett nyilatkozatában. A választások érvénytelenítése után, a rezsim alattomos propagandával kezdte meg működését, amivel csak bizalmatlanságot gerjesztett az etnikumok, de még az egyes népcsoportok között is, és a sokhelyütt már amúgy is meglévő ellentétek így csak még inkább elmélyültek.

Ez, 1993 nyarán a Babaginda rezsim elleni nyilvános tüntetésekhez vezetett . Még ez év augusztusának végére a tovanyúló tüntetések és sztájkok a nigériai gazdaság egészen periférikus részeit is megbénították. A nyilvánosság ily nagymértékű nyomására Babaginda augusztus 27-én végül visszalépett és átadta a kormányzást a rövid életű Ernest Shonekan vezette átmeneti kormánynak, amely három hónappal a kormányváltás után kénytelen volt engedni a Sani Abacha tábornok irányította –újabb- diktatúrának.

 Babaginda tábornok és rezsimje komolyan vétett az emberi jogok ellen. 1999-ben az egykori nigériai elnök Olusegun Obasanjo életbe léptette a Human Rights Violation Investigation Commission-t. A bizottság feladata az volt, hogy az évtizedes katonai diktatúra alatt keletkezett emberi jogok elleni vétségeket megvizsgálja. Babangida elutasította az összes korrupciós vádat úgy, mint a gyanút a Newswatch hetilap újságírójának és kiadójának Dele Giwanak 1986-os halálával kapcsolatban.

Az elnökség után Babaginda eleinte tökéletesen visszavonult a politikától, viszont a IV. Köztársaság 1999-es kezdete óta ismét aktív résztvevője a nigériai politikai életnek. Miután már több alkalommal is lehetséges elnökjelöltként lépett föl, bejelentette, hogy indul a 2010 áprilisi szavazásokon a  2011-es elnökségért.