Robert Mugabe

1924-ben egy, a fővárostól, Salisbury-től északra fekvő kis faluban született. Édesapja a jobb megélhetés reményében elhagyta a családot, sorsukat még rosszabbra fordítva. Mugabe katolikus nevelést kapott, jezsuita iskolákban tanult, később a szülőházat hátrahagyva felvételizett a Fort Hare dél-afrikai egyetemre. 1951-ben szerzete meg diplomáját, élete során még hat különböző felsőfokú oklevelet kapott a legkülönbözőbb felsőoktatási intézményekben. 1958-tól 1960-ig Ghánában tanult, ott ismerkedett meg Kwame Nkrumah-val, Afrika első függetlenné vált országának elnökével, aki jelentősen inspirálta és befolyásolta későbbi pályafutását.

1960-ban visszatért Zimbabwébe, belépett a Nemzeti Demokratikus Pártba. Miután a mozgalom felvette a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) nevet, a gyarmati hatóságok betiltották további működését. Mugabe 1963-ban otthagyta a ZAPU-t, és a nevében nagyon hasonló Zimbabwe Afrikai Nemzeti Uniónak, a ZANU-nak lett a tagja, mely szervezetben érezhető pán-afrikanista és maoista nézetek uralkodtak.

1964-ben Mugabét letartóztatták egyik a gyarmati hatóság ellen tartott tüzes beszéde nyomán. A börtönben töltött tíz esztendő alatt tovább képezte önmagát. 1974-ben, szabadulását követően vértelen puccsal átvette pártja felett a hatalmat, és létrehozott a szervezeten belül egy katonai szárnyat. A következő években – nem bizonyíthatóan – számos merényletet követett el politikai ellenfelei, köztük a rivális tömörülés vezetője, Joshua Nkomo ellen.

A Rhodesiát kézben tartó Ian Smith, külföldi nyomásra, 1978-ban választásokat írt ki, a ZANU és a ZAPU nem vett részt a szavazáson. 1980-ban újra választásokat tartottak, a győzelmet és így a kormányalakítás jogát ekkor már a ZANU szerezte meg. Az Ian Smith vezette Rhodesiai Frontnak (RF) sikerült elérnie, hogy Mugabe helyet biztosítson számukra a kormányban, így az RF átmenetileg lefújta a Mugabe megdöntésére irányuló puccs megindítását. 1980. április 18-án kikiáltották a Zimbabwei Köztársaság függetlenségét.

Mugabe miniszterelnöksége alatt beengedte a végrehajtó hatalomba a ZAPU-t is, vezetőjüknek, aki ellen korábban merényletet kísérelt meg, kormánypozíciót adott. Az évek során Mugabe elérte, hogy a két párt fuzionáljon. Hatalma mindezek nyomán egyre inkább nyílt diktatúrába fordult át, erőszakos cselekmények sorozatával kényszerítette politikai ellenfeleit behódolásra, vagy emigrációba. A kormányzat nem riadt vissza a társadalom megfélemlítésétől sem, az évek során tízezreket mészárolt le a hadsereg.

Mugabe 1987-ben megszűntetve a miniszterelnöki intézményt, elnökké neveztette ki magát.  1990-ben, 1996-ban, valamint 2002-ben kétségesen demokratikus voksolások keretében újraválasztották, s már most bejelentette, hogy a 2008-as szavazáson is indulni szándékozik.

Elnöksége során az ország mind gazdasági, mind nemzetközi politikai, mind társadalmi értelemben csőd szélére került. Zimbabwe gazdasági-társadalmi mutatói messze a legrosszabbak az afrikai kontinensen, és így az egész világon. Az infláció mérete 2007. június 21-én 9000% volt, másnap pedig már 11000%-ot is meghaladta. Az ország oktatási rendszere korábban a legjobbak közé tartozott Afrikában, ma sorra zárnak be az iskolák, az analfabétizmus rohamosan terjed. A munkanélküliek, a várható egészséges évek, a gyermekhalandóság és az AIDS-esek arányát tekintve is Zimbabwe a világ legkatasztrofálisabb helyzetben lévő országai közé sorolható.

Mugabét diktatórikus, emberellenes bűncselekményei ellenére Afrika-szerte elismert politikusnak tartják, kulcsszerepet tulajdonítanak neki Zimbabwe, mint a kontinens egyik utolsó gyarmatának függetlenedésében.

Zimbabwe